Határtalanul! 2019
HAT-19-02-0162

2019-11-01

HAT-19-02-0162

Határtalanul pályázat Verseghy Ferenc Gimnázium Szolnok-Márton Áron Líceum Csíkszereda 2019.10.21-25,2020.03.16-20

A határtalanul pályázat keretében immár második alkalommal veszünk részt közös programokon a Márton Áron Líceum 10. bosztály tanulóival. A program első részeként Szolnokra, 2019. október 21- én este érkeztek meg a diákok. Már nagyon vártuk a találkozást!

Műsorral vártuk őket, Kürthy Dóra ppt segítségével bemutatta az 56-s forradalom eseményeit. A diákok a beszélgetések során párhuzamot vontak az 1989-s temesvári eseményekkel is. Közös énekléssel folytattuk a programot és a végén megvacsoráztunk, pizzát ettünk!

2019.10.22-én Szentendre látnivalóival ismerkedtünk. Voltunk a Skanzenben, megnéztük az időleges kiállítás programját a 2. világháború utáni kitelepítésekről. A Jászszentandrási fogadóban ebédeltünk. Utána Szentendre óvárosi részét néztük meg sétáltunk a dunaparton, ismerkedtünk a Duna ártéri ligeterdeivel. Összehasonlítottuk a Tisza fás társulásaival. Megnéztük az ART kiállítást.

2019.10.23-n Egerbe kirándultunk.  Délelőtt megtekintettük az Eszterházy Károly Egyetem Csillagtanodáját, majd délután az egri várat jártuk be. Ágyúval lőttünk, kazamatákat jártunk be, megnéztük a várkapitány Dobó István síremlékét. Tisztelettel adóztunk a hősök emlékének!

2019.10.24- n délelőtt a program szerint Szolnokon a Nagykunsági Erdőgazdaságban voltunk. Megismerkedtünk az Alföld jellegzetes fás társulásaival, köztük az ártéri fás társulásokkal is. Erdőbejáráson vettünk részt, az erdőkben előforduló növényekkel és állatokkal ismerkedtünk.

Az utolsó nap délutáni programjaként a csíkszeredai tanulók Szolnok nevezetességeivel ismerkedtek. Az előző héten a 11. a-s verseghys diákok ismertetőket késíztettek Szolnok egy-egy nevezettségéről és kérdéseket írtak a feladatlapokhoz. A csíkszeredai és a szolnoki diákokból vegyes csapatokat állítottak össze a tanulók és elindultak felfedezni a várost. Este a záróbulin a gyerekekből álló zsűri értékelte a feladatlapokat és kihirdette a győztest, aki a Márton Áron líceum diákjaiból állt. Jutalmuk egy csokitorta volt. Gratulálunk nekik!

A pályázat záró feladatlapjai:

1. A Tisza

A Tisza folyó két forrásból ered, de a fő forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik. Eredeti hossza 1419 km volt, sok kanyarral, mellékággal. Gróf Széchenyi István kezdte meg a folyó szabályozását 1846-ban. A számos mellékfolyó közül számunkra a Zagyva a legfontosabb, ugyanis a Tisza-Zagyva torkolatánál helyezkedik el városunk. Alapvetően azért is fontos a városunknak e két folyó, mert ez jelentette a megélhetést, a közlekedési útvonalat és a védelmet is az itt lakók számára. A közelben található a Tiszának egy holt ága (Holt-Tisza) amely kedvelt mind a horgászok, mind a fürdőzők, mind a kajak-kenu és evezés sportágat űzők körében is. Számos országos versenyt is szoktak a közel 15km hosszú szakaszon tartani.

Visszatérve a Tisza főágához, az itteni sétány kiépítése árvízvédelmi okokból indult ki és egy olyan partszakasz jött létre, ami sportolás és egyéb szabadidős tevékenység szempontjából is szükséges volt. Több árvízproblémával is küzdött már a város, de a legsúlyosabb 2000.-ben volt. A sétány még így is napról napra fejlődik. Több festmény is készült a leülő részekhez, amely a hídról tökéletesen látszik. Emellett a DOKK teraszon ( ami minden nyáron üzemel) is újítottak, ugyanis kibővítették hogy többen elférjenek. Ez igazából egy hangulatos délutáni, de inkább esti kikapcsolódó hely. A sétány még kedvelt bulizó hely a fiatalok számára, főleg péntek és szombat esténként, szintúgy a városi programok részére. Az augusztus 20.-ai ünnepség is a folyóparton vesz részt, mint a Tiszai Hal Nap vagy a Tiszavirág fesztivál. Az utóbbi az egyik legkiemelkedőbb nevezetessége a városnak, ugyanis ekkora figyelhető meg a Tisza „virágzása”, amely igazából parányi apró rovarok röpködését jelenti a víz felszíne felett. Ezek a rovarok nagyon ritka teremtmények, ezért is olyan fontosak. A Tiszán régebben található volt egy pizza hajó is, amely már nem üzemel, viszont sétahajózásra még így is van lehetőségünk a megfelelő időjárási körülmények között. A túlparton a Campus területéhez közel kiépítettek az idén egy biztonságos partszakaszt is, ahol már szabadstrand üzemel. Sok épület, tér nevében is megtalálható a folyó neve például: Tisza Szálló, Tisza Mozi, Tiszai Hajósok tere stb.

Kérdések a kvízhez:

  1. Mekkora lett a folyó hossza az első folyószabályozás eredményeként? (megoldás: 962km)
  2. Mekkora volt a legnagyobb vízállás a 2000. évben bekövetkezett árvíznek? (megoldás: 1041cm)
  3. Mennyi ideig él a híres tiszavirág rovar? (megoldás: kb. 3 óra)  

2. Szolnok Kossuth tér

A Kossuth Lajos tér Szolnok főtere, amely eredetileg egy ligetes vásártér volt. 2007 nyarán kezdték el nagyszabású átalakítását, amelyben a térrel együtt az egész belváros új arculatot kapott. Ennek során 2x1 sávos útra építették át, amelyen csak autóbuszok, taxik és a megkülönböztetett jelzést használó járművek közlekedhetnek. A tér hármas tagolású a nyugati részén közösségi területet hoztak létre, a középső részén szökőkutak, a keleti oldalán pedig egy fás-ligetes tér található. A Kossuth Lajos téren olyan nagy történelmi múltra visszatekintő épületek találhatók, mint a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Damjanich János Múzeum, valamint a Városháza.

A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Jász-Nagykun-Szolnok megye megyei könyvtára, amely 1954.április 2-án vette fel a szolnoki születésű költő-tudós, Verseghy Ferenc nevét. 1968-1997 között egy épületben volt a Damjanich János Múzeummal, ami az 1860-ban épült klasszicista stílusú, egykori Magyar Király Szállóban kapott helyet, 1952-ben. A múzeum névadója az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tábornoka, akinek a vezetésével vívták a győztes szolnoki csatát. 1996-ban elnyerte az Év Múzeuma címet. A múzeumban 4 állandó kiállítás tekinthető meg, ezek: régészeti, néprajzi, történeti és Képzőművészeti.

A szolnoki Városháza eklektikus stílusú épület, amely már a 19. század vége óta ad otthont az intézménynek. A falán található egy emléktábla, melyet Kossuth Lajos emlékére helyeztek el, aki az épület erkélyéről mondta toborzóbeszédét 1848. szeptember 27-én.

  1. Hány darab szökőkút található a Kossuth téren?
  2. A Damjanich János Múzeum előtt a névadó szobra áll. Mit tart a kezében?
  3. Melyik évben újították fel a Városháza Épületét?

3.  Szigligeti Színház

Szolnokon az első színielőadást Szilágyi Pál társulata tartotta. 1879 októberében Sípos Orbán akkori alispán kezdeményezésére megalakult a Színügyi Bizottság. A bizottság feladata volt, hogy a feltételeket megteremtse a színjátszáshoz, helyet, szállást biztosítson. Az előadásokat ekkor a Scheftsik-kertben épült faszínházban tartották, amit  hamarosan felváltotta egy kőszínház. Később csendőrlaktanya lett az épületből. 1912 áprilisáig nem volt állandó helye a színháznak. A döntés egy állandó épületről, már megvolt és ekkor végre hozzá kezdtek az építéshez. A Szolnoki Városi Színház felavatása 1912. április 20-án történt. Az 1912-ben elkészült épület a hanyag kivitelezés és rossz minőségű anyagok miatt többször fel kellett újítani.
A jelenlegi teljesen felújított, mind belsőleg mind külsőleg teljesen átépített épület építésztervezője Siklós Mária, a belsőépítésze Schinagl Gábor volt. Az új színházat 1990. április 11-én avatták fel. 2018 szeptemberében ismét döntés született az épület felújításáról, melyre a kormányhatározat két ütemben mintegy 4 milliárd forintos összeget irányoz elő. A felújítás tervezett befejezése 2020-ban esedékes.

A Szolnoki Városi Színház Székely Gábor igazgatása alatt vált a hazai színjátszás jelentős helyévé. Sok ismert színész játszott itt az elmúlt időszakban. Itt volt többek közt Örkény István Macskajáték című drámájának ősbemutatója.

Most októberben kettő új darabot is játszanak. William Shakespeare: Lóvátett lovagok vígjátékát és Szakonyi Károly: Két nő és… groteszk komédiáját.

  1. Mikor volt az első színházi előadás Szolnokon?
  2. Ki a Szigligeti Színház névadója?
  3. Ki a Szigligeti Színház mostani főigazgatója?
  4. Mennyi a regisztrált bemutatók száma?

5. Szolnoki Galéria avagy Zsinagóga

A Szolnoki Zsinagóga ma már Szolnoki Galéria néven ismert művészeti kiállításoknak otthont adó galéria.

A zsinagógát Baumhorn Lipót magyarországi zsidó építész tervezte, kivitelezésésre 1898-ban került sor. A telket díszes kerítéssel vették körül, az épület mellé pedig téli imaterem és irodák is épültek. Az elektikus, egyesek szerint túldíszített zsinagóga Baumhorn harmadik alkotása volt, az alkotó itáliai tanulmányútját, illetve Lencher Ödön hatását viseli magán.

A centrális alaprajz felett kupola emelkedett, amely díszeivel együtt, a szecesszió stílusában épült budapesti Iparművészeti Múzeum egyenes leszármazottjaként tekinthető. A négy oldalhomlokzaton viszont az itáliai gótika elemei találhatók meg. A kupolát belül fejzetes oszlopok támasztják alá, a belső teret pedig női karzat veszi körül.

A későbbi időkben az épületet jelentős mértékben átalakították, és eltávolították belőle a vallási szimbólumokat (Dávid-csillag a kupolán, tóratáblák a bejárat felett, kézmosó, persely, tórafülke, felirati táblák). Az épület jelenleg a Damjanich János Múzeum képzőművészeti gyűjteményének ad otthont mind átmeneti, mind pedig állandó kiállítások keretein belül.

  1. Melyik tér része maga az épület?
  2. Milyen funkciót lát el napjainkban?

5. Szolnok Rózsakert

A Verseghy park, másnéven Rozárium, azaz rózsák kertje. 1930ban épült. Ez Szolnok legszebb parkja. Barokk stílusban épült. Magyarországi őshonos rózsafajtákat ültettek. Egyik különlegessége a medencénél lévő kőbéka szobrok. Régen több hektárnyi volt a területe. Később egy részét benépesítették például Damjanich uszoda építése. A 2000 évi árvíz tovább rontotta a terület állapotát, ezekből adódóan rekonstruálták. 2009-ben lebontották a Damjanich uszodát, ezzel a park újra életre kelt. Itt található Verseghy Ferenc mellszobra is, melynek alkotója Bobereki Kováts Zoltán. A szobrot 1834. szeptember 30-án avatták fel, mely az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-díjat nyert. Ez a város első történelmi személyt ábrázoló mellszobra. Talapzata márvány, maga a szobor bronzból készült. A Tisza-parti sétányon, melyet Béres Józsefről neveztek el három parkosított tér közül ez a középső, a Verseghy parktól nyugatra találhatjuk a Tisza Parkot, mely a Tisza és a Sóház utca között terül el. Itt állt a később elpusztult Szovjet katonai emlékmű, melyet 1945-ben állítottak – furcsa formája miatt „Szivar” néven szerepelt a köztudatban ezt 1956-ban ledöntötték. A mű helyére 1966-ban egy bronzból készült Lenin szobor került, melyet 1990-ben bontottak el (szobrász: Kocsis András). Itt van a Református templom, a Szigligeti Színház és a Tisza Gyógyfürdő. A folyóparton sétálva szép kilátás nyílik a Tisza-hídra. A Tisza Park számos városi rendezvénynek ad otthont, a városi kulturális élet és szabadidős programok központja. Itt láthatjuk Szolnok vagy Zounuk (Szolnok) ispán szobrát, akiről a település kapta a nevét. Az ispán Gellért püspök védelmében halt mártírhalált a későbbi Gellért-hegyen. A Szobrát Pogány Gábor Benő, helyi szobrászművész munkáját a Tisza Szálló melletti parkban állították fel. A víztükör, melyben áll, a Tisza folyót szimbolizálja. Körben hársfasor, a parki növényzetben tölgyek, kőrisek feketefenyők, idős japánakácok, platán, boróka és különféle bokrok találhatók. A park középpontjában helyezték el a Rotary-emlékkövet (Borbás Márton, Álmosdi Árpád 2007) a Szolnoki Rotary Club megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az emlékkő körül gesztenyefasor díszlik.

  1. Mikor építették újjá a kertet?
  2. Milyen törzsbe, osztályba, rendbe tartozik a rózsa?

A nap végén a közös vacsora mellet felidéztük a hét kellemes emléket, közös beszélgetéssel búcsúztunk egymástól.
A csíkszeredai diákok másnap reggel nagyon korán, 5:00 órakor indultak haza!
Nagyon várjuk az erdélyi találkozást 2020 tavaszán! Viszontlátásra!

A 11. a osztály tanulói

 

A csíkszeredai testvérosztály levele a 11.b osztály és a Versegy Gimnázium számára

„Amikor megtudtuk, hogy idén is van lehetőségünk Szolnokra látogatni, hihetetlenül örültünk. Már tavaly is nagyon jól telt, tudtuk, hogy idén is rengeteg élményben lesz részünk. Így is történt. (...) Idén is felejthetetlen élményekkel gazdagodtunk, sok új barátot szereztünk, és fejlődött az osztályközösségünk is. Nagyon reméljük, hogy jövőre is lehetőségünk lesz egy ilyen izgalmas hetet eltölteni a testvérosztályunkkal.”

„Már az érkezés napján is nagyon jól éreztem magam, a szolnoki diákok egy nagyon szép, összeszedett műsorral vártak.” „Fantasztikus érzés volt, hogy a hosszú út után nagy szeretettel fogadott az osztály, pizzákkal, üdítőkkel és egy tanulságos bemutatóval.”

„Amikor hallottuk, hogy idén is lesz lehetőségünk ellátogatni Szolnokra, nagyon örültünk, mivel csupa pozitív tapasztalatunk volt a tavalyról. A tavalyi kirándulás miatt nagy elvárásaink voltak, de bátran ki merem jelenteni, hogy az idei kirándulást még a tavalyinál is jobban élveztem. A testvérosztály kedvesen fogadott bennünket, és fantasztikusan jó volt a hangulat egész héten. Nagyon érdekes programokon vettünk részt, amelyek úgy voltak megszervezve, hogy tanuljunk is belőlük, élvezzük is, az agyunkat is kelljen használnunk és még szabadprogramot is kapjunk. Kedvenc napom a kedd volt, amikor Szentendrére látogattunk. Nagyon tetszett a kisváros hangulata, épületei, és a Skanzen is egy külön élmény volt. Kicsit olyan érzésem volt, mintha egy másik világban lennénk. Sokunknak óriási élmény volt a Mikrocsodák Múzeuma is. Szerdán Egerben voltunk, ahol a Varázstoronyban izgalmas dolgokat próbálhattunk ki, és láthattuk a toronyból Eger városát, ami hihetetlenül szép látványt nyújtott. Ez csak pár dolog azok közül, ami kifejezetten tetszett. A szervezett programokon kívül is sok szép emlékem van a kirándulásról. Kávéztunk, moziztunk, sétáltunk a városban, és esténként tábortűznél énekeltünk, zenét hallgattunk. Mindenképp épült az osztályközösség, és egy újabb fantasztikus kirándulás élményeivel lettünk gazdagabbak.”

„Idén sem csalódtam a szolnoki fogadtatásunkban. Kedves emberek, jó társaság, szuper programok vártak ránk. Örültünk, amikor újra láthattuk egymást a testvérosztályunkkal. Nekem talán az idei programunk jobban tetszett, mint a tavalyi, de csak azért, mert olyan helyeket látogathattunk meg, ahová még nem jártam, de már nagyon régen szeretnék elmenni. Ilyen volt Szentendre, ami egy gyönyörű város, tele különlegességgel. Örültem, hogy megnézhettük a Mikrocsodák Múzeumát, számomra nagyon érdekes volt. A kapott feladatlap szerint felkerestük a város lényegesebb látnivalóit, így játékosan fedezve fel Szentendrét. Egerben a várlátogatás volt számomra a hét csúcspontja. Különösen tetszett, hogy lemehettünk a vár alatti járatokba, fáklyát foghattam és megtapasztalhattam, hogy milyen lehetett régen a magyar katonáknak. Utolsó nap ellátogattunk Szolnok vadasparkjába, ahol nagyon kedves emberek vezettek körbe. Etethettem Vilmost, a lámát, megismertem a levélgubacsot és a magyargubacsot. Összességében nagyon tetszett az ott töltött idő, és remélem, hogy hasonlóképpen fogja érezni magát a testvérosztályunk is nálunk, Erdélyben.”

„Ebben az évben sikerült sort keríteni a második kirándulásra a szolnoki testvérosztályunkhoz a Határtalanul program keretén belül. Ennek nagyon örültem, mert a tavalyi kirándulás is remekül telt. Úgy vélem, az idei még jobbra sikerült. Nagyon tetszett a szervezésben, hogy egyszerre egy dologra fordítottuk a figyelmünket, így mindegyik élmény sokkal erőteljesebben megmaradt. Bebarangoltuk a Skanzent, és felfedeztük Szentendre központját a testvérosztállyal együtt, részt vettünk
egy „szakmailag” hasznos, érdekes és szórakoztató látogatóvezetésen a szolnoki vadasparkban. Rengeteg új dolgot tanultunk ez alatt, és közben jól is szórakoztunk. A legjobban nekem a szerdai nap telt. Ekkor Egerbe kirándultunk. Először a Csillagászati Múzeumba mentünk, ahol különlegesen látványos fizikai jelenségeket próbáltunk ki, értettünk meg. Délután a Gárdonyi-regényből ismert végvárat néztük meg. A „hadnagy”-idegenvezetők korabeli ruhákban, korabeli fegyverekkel jelentek meg, és időutazásra vittek a vár kazamata-rendszerébe, ahol az élményt csak fokozta, hogy fáklyákkal világítottuk be az utunkat. Egy rendkívül érzékletes, művészi felvezetéssel ágyúlövésre készültünk, ám kiderült, hogy csőbe húzták az osztályt, és csak egy kevés puskaport égettünk – a hatás azonban nem maradt el, mert így is füst árasztott el bennünket. Végül a lövés élménye is megvolt, mert pontban 15.52-kor, Eger ostromára emlékezve, a várfalról valódi sörétes
puskával igazi lövést adtak le. Fantasztikus kaland volt ez a kirándulás, remélem, még lehet részem hasonlóban!”

„Idén is nagyon jól éreztem magam Szolnokon. A programok még érdekesebbek voltak, mint tavaly, és a szolnokiakal is sokkal többet tudtam beszélgetni. Nagyon érdekes volt a szentendrei Mikrocsodák Múzeuma, és bár nem „mentünk végig” a térképen teljesen, azért nagyon élveztem. Mi voltunk az utolsó csapat, aki elindult, így nálunk több szolnoki diák volt, mint a többiekben. Fantasztikus csapatunk volt, rengeteget beszélgettünk és nevettünk. Számomra talán az egri kirándulás volt a hét csúcspontja. A Varázstoronyban tartott előadások hatalmas élményt jelentettek nekem, rengeteg új és érdekes dolgot tanultam. Az ebéd is nagyon finom volt, ez is emelte az aznapi hangulatomat. A délután az egri várban folytatódott, számomra talán ez volt az eddigi legizgalmasabb találkozás a történelemmel. A vadaspark és az erdei iskola is érdekes volt. Utolsó este nagyon örültünk a finom vacsorának és a tortának. Őszintén megvallva, szerintem nehéz lesz felülmúlni ezt a kirándulást, amiért nagyon hálásak vagyunk.”

„A program nagyon érdekes volt számomra, még izgalmasabb és színesebb, mint a tavalyi, de lehet, hogy ezt nagyban befolyásolta az a tény, hogy a két osztály már ismerte egymást, és barátságok is alakultak már ki. (...) A Skanzenben az ember úgy érezte, mintha abban a félórában tényleg a régi világba csöppent volna. A berendezett régi bábszínház annyira megbabonázott engem és pár osztálytársamat, hogy mi is gyorsan összeraktunk egy előadást. Nagy sikert aratott a többiek körében. A program további része is lenyűgözött; a Mikrocsodák Múzeuma hihetetlen volt, soha nem gondoltam volna, hogy valaki képes legyen ilyen pici műalkotásokat létrehozni, szóval csodás volt.”

„Ez a hét fantasztikus volt számomra. Nagyon boldog vagyok, hogy részese lehettem ennek a káprázatos, élménydús kirándulásnak”.

„Különösen az tetszett, hogy a legtöbb foglalkozás interaktív jellegű volt. (...) Kezdtünk egyre jobban összeszokni a szolnoki iskola diákjaival is, remélem, ezt a kapcsolatot továbbra is sikerül fenntartani, és még sok ilyen remek élményben lehet együtt részünk.”

„Ahogy lenni szokott, a nagy barátságok mindig a végén kezdődnek. A csütörtöki (szolnoki) program keretei között barátkoztunk össze igazán a szolnoki diákokkal. Szolnok látványosságainak megtekintése közben betévedtünk kávézókba, netán egy plázába, és eszméletlenül jól telt. Erre a nagy barátságok kezdetére az estét is együtt töltöttük. Nagyon sajnálom, hogy ez már az utolsó este volt, de örülök, hogy megtörtént, hisz egy ilyen kirándulásnak a lényege éppen a barátságok, kapcsolatok kialakulása. A látványosságok, élmények, de a közösen töltött esték emlékké válnak. Alig várjuk, hogy jöjjenek – ugyanakkor szívszorító a gondolat, hogy talán a tavaszi lesz az utolsó közös találkozás.”

„Csütörtökön a szolnoki Bagolyvár Vadasparkot vettük célba, és a nap jelentős részét itt töltöttük (...) Külön tetszett az ott dolgozók kedvessége, vendégszeretete, de ugye már hozzá voltunk szokva, hiszen Szolnokról van szó. Csütörtök este volt a búcsúvacsora, ahol elköszöntünk a szolnokiaktól. Összességében bizonyos, hogy örök emlék marad, nagyon jól éreztem magam, de azt hiszem, ezt írhatom az osztály nevében is. Remélem, még lesz rá alkalom, hogy megismételjük.”

„Nagyon örülök, hogy idén már másodszor volt lehetőségünk a Határtalanul programban részt venni. Mindazok mellett, hogy csodaszép helyeken járunk, rengeteget tanulunk, a kultúrával behatóbban ismerkedünk, még a szociális életünk is gazdagodik ezáltal. A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium diákjai nagyon kedvesen fogadtak, nagyon nyitottak, érdeklődőek és barátságosak. A sok fantasztikus helyszín közül, amit meglátogattunk, talán Eger tetszett a legjobban. Ott volt
lehetőségünk átélni az egri várban történt események izgalmait, mivel fáklyákkal sétáltunk végig a vár alatt, miközben roppant érdekes dolgokat meséltek nekünk (...) Szentendre városa szintén lenyűgözött. Természetesen a Skanzenbe is ellátogattunk, ahonnan nagyon szép emlékeket hoztunk magunkkal, és sokat tanultunk is. Örültem, hogy idén Szolnok megtekintésére is több idő jutott, amit a fogadó diákok egy frappáns versennyel oldottak meg, nagyon élveztük minden pillanatát. Az utolsó esténk nagyon jó hangulatban telt, tűz mellett, egymás társaságát élvezve beszélgettünk, szórakoztunk a szolnoki diákokkal. Nagyon jól éreztem magam egész héten, és remélem, jövőre is sikerül ilyen kiránduláson részt vennünk.”

„Szomorú voltam, amikor arra gondoltam, hogy már eltelt a hét, és indulunk haza. Felejthetetlen emlékekkel gazdagodtam, örömmel tölt el, amikor visszagondolok erre a kirándulásra. Köszönöm szépen!”

„Még nincs egy hete, hogy itthon vagyunk, máris hiányzik a sok érdekes kirándulás és a testvérosztály, új barátaink.”

„Nagyon tetszett a szolnoki kirándulás, köszönünk mindent az ottaniaknak.”

„Reméljük, vezet még utunk Szolnokra. Mi nagyon jól éreztük magunkat, rengeteg szép élménnyel gazdagodtunk. Köszönjük osztály, köszönjük oszik, köszönjük Verseghy!”

A Márton Áron Líceum 10.b osztályos tanulói

.

 

#Határtalanul